Vissza a Főoldalra
 

Hírek
Mi is az a Battletech?
Háttértörténelem
Battletech univerzuma
Chat, üzenõfal
Fórumok
Szavazások
Battletech könyvek
Írások, novellák
Linkek
Feliratkozás Hírleveleinkre!
Adatvédelmi Tájékoztató
Ország Boltja 2011 Népszerűségi díj Egyéb kategória II. helyezett Ország Boltja 2012 Népszerűségi díj Hobbi és kellék kategória III. helyezett
Most ingyen kezdhetsz el játszani a Túlélők Földjén!
Kattints ide a részletekért...
A pillanat képe
A pusztítás hercege
Küldd el képeslapként!
Mechek háborúban A pusztítás hercege borítóján.
Nézz szét a galériában!
Battletechről általában (1300)
Bem Hussars (964)
Hogy tetszenek a Battletech regények? (115)
Szerinted lehet jó filmet forgatni a Battletech világában történtekről? (94)
A kötelesség szava (59)
Loren L. Coleman: A győzelem illúziója (26)

További témák...
Doomlord online game
Mágia Mesterei Online Játék
Szerkesztőség:
honlap@beholder.hu
Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci)
Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5)
Ha hibát találsz a honlapon:
Írj nekünk!
 

Kapellán konföderáció - a Liao-ház (Battletech)

Az öt utódállam létrejötte a Csillagliga 300 évvel ezelőtti szétesésének következménye. Kerenszkij tábornok Exodusa után ezek közül négy harcol a Belső Szféra feletti hatalom megszerzéséért.

A Belső Szféra a klánok érkezése előtt az öt utódállamra oszlott. A történelmi házak - Steiner, Davion, Kurita, Marik, Liao - területeibe a Draconis Szövetségből kivált Szabad Rasalhág Köztársaság és a Kapellán Konföderációból létrehozott St. Ives Paktum ékelődött. A század első negyedét követően a Steiner és a Davion vonal egyesült Melissa Steiner és Hanse Davion házasságával, és a két hatalom területeiből létrejött az Egyesült Nemzetközösség (Federated Commonwealth). Az utódurak országai mellett több kisebb és jelentéktelenebb hatalom is megtalálható a periférián, mint például a Canopus Magisztrátus, a Tauri Konkordátum vagy a Külső Világok Szövetsége (Outworld Alliance). Egyetlen világ, a Terra nem tartozik egyik utódúr felségterületéhez sem: az emberiség szülőbolygóját a Komsztár tartja a kezében. A Belső Szféra egy részét a 3050-52-es invázió óta a klánok tartják kezükben. Ezeket nevezzük az ún. megszállási zónáknak. A négy első hullámban támadó klán négy folyosóra osztotta fel a behatolás irányába eső világokat, ezekből alakult ki a Farkas, Jádesólyom, Szellemmedve és Füstjaguár megszállási zóna. A későbbiekben a Jádesólymok és a Füstjaguárok zónájába érkeztek az Acélviperák és a Novamacskák erői, melyeket az ilkán rendelt ide az inváziós haderő Tukayyid utáni gyengülésének ellensúlyozására.

A Kapellán Konföderáció egy ellenséges hatalom megszállásának veszélye következtében jött létre, és majdnem el is pusztult létének első évében két ellensége csapásai alatt. Ezért nem meglepő, hogy a kapellánok és Liao vezetőik a bekebelezéstől tartanak a legjobban. Franco Liao hatalomra jutása óta rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy a kisebb kapellán államokat összefogja, valamint hogy életben tartsa azt a nemzetet, amelyben senki nem kérdőjelezi meg a politikai ranglétra fokain állók személyét, és annak csúcsán a Liao ház legitimitását. Csak a vasmarokkal fenntartott belső stabilitásnak köszönhető, hogy az űr ezen sok hódítás dúlta részében egy nemzet képes volt életben maradni sokkal hatalmasabb és erősebb szomszédai figyelmének középpontjában is.

A késői 23. század és a korai 24. század két legfontosabb hatalmi ereje a Kapellán Hegemónia és a Liao Köztársaság volt, és a 24. század hajnalán úgy tűnt, hogy a Hegemónia lesz az, amelyik végül fent fog maradni. A 2770-ben alapított Hegemónia központja a Kapella nevű bolygó volt, amely közismert volt hatalmas könyvtárairól és információs központjairól. Kapella korábban a Kapellán Fejlődő Területek szíve volt, amelynek tagjai egy laza védelmi és kereskedelmi együttműködésbe tömörültek, és amelyek egyesüléséből végül létrejött a Hegemónia.

A Liao Köztársaság ezeket az éveket a Nankingi Kollektíva 2249-es blokádja okozta gazdasági válságból való kilábalással töltötte. A blokád következtében a köztársaság elvesztette összes export kapcsolatát a környező szomszédaival, és az export hiánya a gazdasági fejlődés lassulásához, majd a gazdaság hanyatlásához vezetett. Egy évtized alatt a korábban másoknak hiteleket adó állam hatalmas adósságokat halmozott fel, és a bolygót éhínség sújtotta. A köztársaság vezetői azonban jelentős erőfeszítéseket tettek a kereskedelmi kapcsolatok újrafelvételére és egy kereskedelmi flotta felállítására, valamint a környező bolygóknak is nagy szükségük volt a köztársaság export termékeire, aminek köszönhetően a gazdaság lassan újra talpra állt. A Hegemónia és a Sarna Fennhatóság közötti több éve tartó ellenségeskedés végkifejleteként végül 2305-ben kitört a kapellán fennhatósági háború. Eddigre a köztársaság annyira megerősödött, hogy vezetői a további terjeszkedés gondolatával is foglalkozhattak. A Fennhatóság 2270 és 2282 között gazdasági blokád alá vette a Hegemónia világait, de rá kellett ébredniük, hogy a gazdasági visszaesés saját gazdaságukat nagyobb mértékben érintette. A Hegemónia eközben újabb területeket hódított meg, amelyekkel egyre közelebb került a Fennhatóság határaihoz, minek eredményeként a feszültség folyamatosan nőtt a két állam között. 2305-ben a Palos és Wei világok Fennhatóságtól való elszakadásával egy időben Paula Aris, a Hegemónia mágnása hadat üzent a Fennhatóságnak. A harcok végül 2309-ben értek véget. Ez időszak alatt a Liao Köztársaság folyamatosan fejlődött, és hatalmas flottájának köszönhetően meghatározó szerepre tett szert a régióban. 2360-ra a Liao ház hercege volt a legerősebb és az egyetlen olyan személy, aki képes volt egyesíteni a kapellán világokat.

A különböző kapellán államok két fronton is várhatták a külső ellenség támadását. 2335-re James McKenna a kapellán régió 11 csillagrendszerét foglalta el, az Egyesült Világok pedig nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy a lassan széthulló szomszéd meggyengülésével tovább terjeszkedjen. 2357-ben Reynard Davion csapatokat küldött a Bell bolygó elfoglalására, és az incidenst követően kitörő háború még 15 évig dúlt. 2366-ra annyira meg-gyengült a kapellán állam, hogy Reynard elérkezettnek látta az időt a birodalom teljes bekebelezésére. A kapellán kormány várható összeomlására hivatkozva "békefenntartó" egységeket küldött Kapellára. A beolvasztás veszélye pánikot keltett, amire válaszul Franco Liao herceg kihirdette a kapellán régió összefogását, és a Kapellán Konföderáció megalakulását, magát teljhatalmú kancellárrá kinevezve.

Tudva, hogy a katonai védelem rendkívül fontos, Franco kancellár 10 parancsnokot jelölt ki a tagállamok élén és szabad kezet adott nekik a haderő irányításában. A parancsnokok azonnal elkezdték a csapatok toborzását és kiképzését, készülve az elkövetkezendő harcokra. 2367-ben hírét vették, hogy az Egyesült Világok haderői alig egy parszeknyire vannak már csak Kapellától, mire Franco összegyűjtötte a legjobban kiképzett egységeket, és ezzel egy időben tárgyalásokat kezdett az Egyesült Világok parancsnokával. Azonban a tárgyalások alig 3 hét múlva megszakadtak. A kancellár az egységeit Kapella közelében helyezte el, de úgy, hogy a megszállók ne vehessék észre őket, ezzel felkínálva a lehetőséget, hogy az ellenfél egy "védtelen" bolygót támadjon meg. Az ellenség bevette a cselt, és a Sarna és Szt. Ives haditengerészet, valamint a Liao erők 24 óra alatt elpusztították az ellenfél szállítóhajóit és utánpótlását. A hét órás döntő csata végén a kancellár feltétlen fegyverletételt követelt, de az Egyesült Világok parancsnoka ezt megtagadta, és a pár perc múlva indított támadás során a földdel tette egyenlővé Kapella fővárosát, majd visszavonta erőit. Az áldozatok hatalmas száma csak tovább erősítette a kapellánok elszántságát a függetlenségért vívott harcban. Reynard Davion nem ismerte el a konföderációt, azonban fia, Etien, 2371-ben már kénytelen volt megtenni.

2366 és 2369 között a Szabad Világok Ligája több határmenti bolygót is elfoglalt, amelyek aztán többször is gazdát cseréltek, de a kapellánoknak nem sikerült nagyobb győzelmeket elérniük. Végül mindkét fél kifulladt és 2390-ben nem hivatalosan tűzszünetet hirdettek, amely 2398-ig tartott, amikor is Kurnath Liao kancellár elindította számos háborúja közül az elsőt az Andurien vízben gazdag világainak elfoglalása érdekében. Ezt az időszakot később a Háború Korának nevezték el.

2412-ben aláírták az Aleisha Liao elgondolásai alapján kidolgozott Árészi Konvenciót, amely szabályos kereteket adott az egyre költségesebb háborús kiadásoknak és a bevethető fegyvereknek. Aleisha 2415-ben bekövetkezett halála után Arden Baxter lett a kancellár, az első vezető, aki nem tartozott a Liao házhoz. Uralkodása alatt olyan katasztrofális állapotba került a konföderáció, hogy az csak még tovább erősítette az emberek a Liao uralkodóház iránti lojalitását. Baxter, apja kegyvesztettségének és végül halálának bosszújaként szét akarta zülleszteni a konföderációt. Első célpontja a hadsereg volt, a Liao ház alapja és a konföderáció katonai erejének záloga. Kilenc év alatt sikerült drasztikus mértékben csökkentenie a hadsereg létszámát és számtalan parancsnokot menesztett a posztjáról. A politika terén meg sem próbálta az Egyesült Világokkal tartott kapcsolatok javítását. 2418-ban Simon Davion lett az Egyesült Világok uralkodója, és követeket küldött Baxterhez, aki azonban nem ismerte el a hivatalos státuszukat és szabályosan kidobatta őket. Hetekkel később egy üzenetet küldött a Davion háznak, azt követelve, hogy a Davion ház elismeréséért cserébe adjanak neki át három, határmenti bolygót. Provokatív magatartásával, ha háborút nem is sikerült kirobbantania, de egy jó időre lehetetlenné tette a két hatalom közötti tárgyalásokat és a béke lehetőségét.

Baxter halálával sajnos a csapás még nem ért véget, ugyanis a trónon Stephen Liao követte, aki semmivel sem volt jobb uralkodó, igaz teljesen más okokból fakadóan. Elhatározta, hogy újra felépíti a nemzetet, első lépésként a hadsereggel kezdve. A 2430-as és 40-es években széleskörű és rendkívül költséges toborzó és kiképzési programot indított. A pénzügyi forrásokat először a gazdagokra, majd később a szegényebb rétegekre kivetett egyre nagyobb adóterhekkel próbálta meg fedezni.

Stephen 2450-ben halt meg és 17 éves fia, Duncan vette át volna tőle az állam irányítását. A hatalmas hadikiadásoknak köszönhetően számos hadseregparancsnok igen jelentős magánvagyonra tett szert, de közülük is kiemelkedett Merik tábornok. Mikor Duncan tudomást szerzett Merik hatalmi törekvéseiről, felére csökkentette annak egységeit, azonban a tábornok csapatai nyíltan fellázadtak, és túszul ejtették az örököst. A következő hét hónapban Merik - állítólag Duncan nevében - átvette a kormányzást. Duncan azonban 2452-ben öngyilkosságot követett el. Húga, Jasmine, Meriket hibáztatta öccse haláláért, és a hatalom átvétele után Vörös Lándzsásainak megparancsolta, hogy pusztítsák el Meriket és csapatait. A feladat teljesítése után brutális, 2 évig tartó tisztogatásba kezdett a hadsereg berkein belül, amelynek köszönhetően végül páratlan hatalomra tett szert mind a hivatalok, mind a hadsereg felett. Jasmine uralkodásának végére a Liao háznak sikerült elnyomnia minden, a hatalom megszerzésére törekedő vetélytársát.

A Kapellán Konföderáció 2556-ban csatlakozott a Csillagligához. Ezáltal megnyíltak előtte a kereskedelmi csatornák, és hozzáférhettek a legfejlettebb terrai technológiákhoz is. Emellett Albert Mariktól is ígéretet kaptak arra, hogy megkapják a régóta áhított Andurien világokat. Terrence Liaónak ez utóbbi volt a legfontosabb, hiszen az öt évvel ezelőtt lezajlott harmadik Andurieni háború is vereséggel zárult. Azonban még a tinta is alig száradt meg a Csillagliga egyezményén, mikor is kitört az Újraegyesítési háború. A hadiipari termelésnek köszönhetően a gazdaság is fejlődésnek indult, de a háború végeztével láthatóvá vált az évekig csak lappangó gazdasági válság.

Nagyon nehéz időszak volt ez a kapellánok számára, hiszen a Lyrán Nemzetközösség gazdaságilag, az Egyesült Világok és a Drakónis Szövetség katonailag, a szomszédos Szabad Világok Ligája pedig területi szempontból volt előnyösebb helyzetben. Ennek ellenére az első utódlási háború jól indult a szempontjukból. Sikerült elfoglalniuk a Terrai Hegemónia számos világát. Barbara Liao kancellár azonban csapatait ezután a Szabad Világok Ligája Új Delos bolygója ellen indította. A liga válasza gyors volt és heves. A sok ártatlan civil áldozatot követelő támadás bosszújától vezérelve a liga haditengerészete a Calloway VI. közelében vereséget mért a kapellán flottára és a 2790-es évek elejére további négy bolygót is elfoglaltak.

A kapellán erők ezután az Egyesült Világok azon határmenti bolygói felé vették az irányt, amelyeket már kimerítettek a Drakónis Szövetség támadásai és 2801-re öt további világot sikerült fennhatósága alá vonni, azonban a Chesterton ellen indított utolsó hadjárat során újra súlyos vereséget szenvedtek és úgy tűnt, hogy a történelem megismétli önmagát.

2980-ra, a harmadik Örökösödési háború végére a kapellán hadsereg már az összeomlás szélén állt. 2990-ben Maximilian Liao került a kancellári székbe, és minden tőle telhetőt megtett a hadsereg talpra állítására. Éppen időben még, hiszen nemsokára a negyedik Örökösödési háború is elkezdődött. Az Egyesült Világok és a Lyrán Nemzetközösség között fennálló megállapodás adta lehetőségekkel élve Hanse Davion herceg támadást indított a Kapellán Konföderáció ellen. 3028 és 3030 között több kapellán bolygó veszett el, mint az összes addigi örökösödési háborúban: bolygóinak felét elfoglalták a Davionok. Maximilian Liao lassan beleőrült a tudatba, miközben ugyancsak ingatag személyiséggel rendelkező húga megpróbálta újjáépíteni a demoralizálódott és egyre kisebb létszámú hadsereget. A negyedik háború végén a Szt. Ives Közösség elvesztése tovább gyengítette a Konföderációt és eddigi történelme legnagyobb csapását jelentette.

A 3052-es év fordulópontot jelentett a Kapellán Konföderáció számára, bár ezt akkor még csak nagyon kevesen merték kimondani. Sun-Tzu Liao került a trónra, befejeződött a Klán háborúk első szakasza, és a Komgárda győzelme 15 értékes évet adott a Belső Szféra számára a klánok technológiai fölényének csökkentésére. Bár a kapellán területek messze voltak a klánok előrenyomulási területeitől, sem Romano Liao sem pedig fia Sun-Tzu nem becsülte alá az általuk jelentett veszélyt, és felismerték a fejlett technológia szükségességét. Politikájában olyan laza szövetségek megkötésére törekedett, amelyek által katonai fejlesztésekhez juthatott. A Kapellán Konföderáció és a Szabad Világok Ligája között már 3022-ben megkötetett egy megállapodás, és Sun-Tzu újraélesztette azt, amelyet azzal pecsételt meg, hogy eljegyezte Thomas Marik lányát, Isis-t. Bár házasságra sosem került sor, Thomas Marik vejeként Sun-Tzu elősegítette a már annyira várt katonai segítség megérkezését és az előnyös kereskedelmi egyezmények megkötését. A Kapellán Fegyveres Erők létszámát megnövelve Thomast rábírta, hogy nyíltan támogassa a kapellán katonai műveleteket.

Uralkodásra jutásakor Sun-Tzu elhatározta, hogy visszaszerez minden világot, amelyet a 4. Örökösödési háborúban elfoglalt az Egyesült Nemzetközösség. Ha meg tudja győzni Thomas Marikot, hogy néhány egységet az irányítása alá helyezzen, akkor már meg is volna a szükséges létszám. 3057-ben Joshua Marik, Thomas Marik fia, elhunyt leukémiában az Új Avalon Tudományos Intézetben. Sun-Tzu ekkor gyanakodni kezdett: szerinte az elhunyt személy nem Thomas Marik fia volt. Bár még nem tudta biztosan, de ráhibázott a lényegre. Victor Steiner-Davion herceg egy klónnal helyettesítette Marik fiát, mert attól félt, hogy az örökös halálával a terjeszkedés politikáját valló kancellár szerzi meg a liga trónját. Victor úgy hitte, hogy a két utódállam hadseregével a kezében Sun-Tzu egy újabb háborúba taszítaná a Belső Szférát, miközben a klánok a küszöbön várnak. Sun-Tzunak már csak bizonyítékot kellett találnia, és végül a sors a kezére adta azt is. A Szabad Világok Ligájának hírszerzése által Marik is megtudta az igazságot, és válaszul teljes támadást indított az Egyesült Nemzetközösség Sarna határvidéke mentén.

A két hónapos Liao-Marik offenzíva során a kapellán hadsereg és a Marik által felfogadott zsoldosok 13 világot foglaltak vissza és sok másikat káoszba taszítottak. 3058 és 3060 között Sun-Tzu 30 további világot hódított meg, részben katonai hadműveletekkel, részben terrorista akciókkal. A támadás fénypontja a Szt. Ives Paktum visszafoglalása volt, amelyet 3061 ás 3062-ben megvívott keserves harcok után sikerült kapellán fennhatóság alá vonni. Az elfoglalt, és nagy részben lerombolt világok újjáépítése nagyon nagy erőfeszítéssel fog járni, és a következő évek során emiatt Sun-Tzu nem nagyon foglalkozhat a további hódítások gondolatával.

A felszínt tekintve nagyon hasonlít a Drakónis Szövetség társadalmi berendezkedésére, igaz mindkettő az ázsia kultúrában gyökerezik, a Drakónis Szövetség japán, a Kapellán Konföderáció pedig kínai. Bár ugyanúgy kasztrendszerre épül, mégis a kapellán emberek mind magukat, mind pedig társadalmukat egyedinek tartják. Bár az állam jelentős hatalommal rendelkezik a polgárai felett, ezzel párhuzamosan jelentős személyi szabadságjogokat is engedélyez a számukra, amelyet egészen addig élvezhetnek, míg nem kérdőjelezik meg a fennálló társadalmi rendszert.

A Kapellán Hegemónia hírszerzését még Kurnath Liao alapította 2396-ban. Elsődlegesen katonai hírszerzés a feladata, de más nemzetek területén is folytatott kémtevékenységet. A Maskirovka segítségével sikerült 2456-ban a csatamech technológiát, de mivel szorosan összefüggött a hadsereggel, nem tudta elkerülni annak kudarcait sem. Sun-Tzu Liao nagymértékben támaszkodott a szervezetre és az évek során folyamatosan növelte a támogatását.

A Szt. Ives régió visszaszerzése örömmel töltötte el a kapellán polgárokat és könnyített az újjáépítés és az egyesülés problémáit elviselni. A harcokban meggyengült hadsereg újjászervezése prioritást élvezett és a Szt. Ives határvidéken lezajlott véres csaták okozta károk ugyancsak rendkívüli összegeket emésztettek fel. A régió viszonylag érintetlen belső bolygói beleegyeztek, hogy nagyobb összeget folyósítanak a kincstárnak, és Sun-Tzu a befizetett pénzeket az utolsó fillérig a terület újjáépítésére költötte. A Szt. Ives terület lakói közül sokan ugyancsak boldogok voltak, hogy újra a Kapellán Konföderáció fennhatósága alá kerültek, azonban jelentős számban voltak olyanok is, akik nem tudták elfogadni a függetlenség elvesztését, és tartottak a Liao megtorlástól, amiért 30 évvel ezelőtt Candace hercegnő mögé álltak. A feszültség lángja ott izzott a mélyben, de most még elnyomja azt a győzelem felett érzett mámor.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Írta: Zseli Ferenc
A cikk az Alanori Krónika 82. számában jelent meg.

(A szavazáshoz be kell jelentkezned!)
(átlag: 5 szavazat alapján 8.8)

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Drakónis szövetség - a Kurita-ház (Battletech).

Létrehozás: 2003. december 22. 12:37:29
Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:09
Nyomtatási forma


Főoldal | Túlélők Földje | Ősök Városa | Kalandok Földje | Sárkányölő | Puzzle | Hatalom Kártyái Kártyajáték | Álomfogó Kártyajáték | Káosz Galaktika Kártyajáték | Könyvesbolt | Alanori Krónika | Shadowrun | Battletech | Íróink | Könyvsorozataink | Fórum | Galéria és képeslapküldő | Sci-fi és fantasy novellák | Regisztráció | A Beholder Kft.-ről | Adatvédelmi tájékoztató

© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932

Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.