Garret elgondolkodik:
- Semmi különleges nem kell az útra...valami kényelmes ruhát és cipőt vegyél fel, meleg lesz szerintem. Kicsit túrázunk Tettanbraugban. Szép nagy város, sok benne a tennivaló. Ja, ha kedved tartja, némi kardforgatást is oktathatok, mielőtt elindulunk. Nem sokat tudok, de hátha elcsípsz egy-két új mozdulatot. |
-Rendben.*bólint a lány.*
-Akkor, azt hiszem, az elsz a legjobb, ha most megyek és körülnézek a piacon, hátha beszerezhetek pár dolgot az útra. Van olyasvalami amiről tudnom kellene? Úgy értem: különösen meleg ruha, ha hideg helyre megyünk, hegymászó-felszerelés, ha sziklát kell mászni, ilyesmi?*érdeklődik. Figyelmes arckifejezéssel várja a férfi válaszát.* |
Garret arcán őszinte öröm jelenik meg.
- Persze, akár már holnap is indulhatunk. De jól készülj fel, hozz mindent, amiről úgy gondolod, kelleni fog! Aztán ha kész vagy, gyere vissza a fogadóba, és innen indulunk, rendben? - azzal Garret elkezdi összeszedni a tányérokat. |
-Nem hiszem, hogy félreértettem volna, amit kérdeztél. Igen, szívesen csatlakoznék hozzád egy nagy, közös kalandra. Biztos vagyok abban, hogy az út során sokat tanulhatok majd tőled.*mosolyog a lány.*
-Mikor indulunk? Holnap?*kérdezi még kissé türelmetlenül.* |
| *félreértés ne essék: nem még EGY kalandozásra, hanem még A kalandozásra* |
Garret, hogy mentse a menthetőt, semlegesíti a témát:
- Szóval, vállalkoznál még egy közös kalandozásra? |
*Az arca egyre vörösebbé válik a pírtól.
Mindenhová néz, csak a férfira nem, s közben zavartan tologatja tányérján a maradékot.
Egy szót sem tud kinyögni.* |
Garret értetlenül néz az elfre:
- Még hogy teljesen átlagos a külsőd? Szerintem...egyáltalán nem így van...Te...gyönyörű vagy... - hirtelen elpirul, és látszik rajta, hogy nagy zavarba jött - Izé...ne haragudj, nem áll szándékomban ajtóstul rontani a házba... - aztán elhallgat, és csendben tovább falatozik. |
*Magában mosolyog, hisz pontosan erre volt kívácsi. Arra, hogy van e valakije Garretnek. De nem akarta túl nyíltan feltenni a kérdést, ezért peóbálkozott ilyen célzással.*
-Nem! Dehogy tolonganak!*tiltakozik talán kissé túl is játszva a dolgot.*
-Nem vagyok az a szívdöglesztő, férfiszív-összetörő típus. És a külsőm is teljesen átlagos.*magyarázkodik kipirult arccal.* |
DoF összeráncolja a homlokát:
-He?
Aztán felcihelődik az asztaltól kikerüli a Surr nevezetű hústoronyot,odamegy L3csohoz,valamit beszél vele majd visszajön vigyorogva:Bocsánat kedves barátom-mondja-Surrnak,de neked egy GONOSZ törpe hegyes foga kell,én meg nem vagyok gonosz,viszont az a kedves L3cso azt mondta hogy akkor helyette egy gnómfog is jó lesz.  )) |
Garret kicsit meglepődik Ysabel legutolsó mondatán.
- Az igazság az, hogy nekem nincs feleségem. Semmilyen kapcsolatom nincsen az ellentétes nemmel. És ez picit...le tud hangolni - Garret kezében megáll a villa, mélyen belebámul a tányérjába, aztán sóhajt egy nagyon-nagyot, és tovább kanalazza az étket. Egy kis mosolyt is visszaerőltet az arcára - És Te, Ysabel? Egy ilyen gyönyörű nőért biztosan tolonganak a kérők, nemde? |
//bújtogató!  //
-Hát ezt szerintem könnyedén megoldhatjuk! -szól az ork, majd odamegy Dofhoz.
-Üdv barátom! Surr vagyok, az ork -mutatkozik be- Avégett jöttem ide, hogy megtisztelnél-e azzal, hogy ideadod nekem kölcsönbe az egyik középső hegyes fogad, amely ahhoz szükséges, hogy kideríthessük én, és L3csó barátom, hogy honnan ismerjük egymást olyan régről?! |
| Hmmm.. Háromszáz év sok idő, ork barátom. Ennyi információt még az én varázsagyam sem tud egykönnyen tárolni, és feldolgozni. Talán tudnék rajtad egy emlékezetfeltáró varázslatot végrehajtani, de ahhoz szűkségem lenne egy gonosz törp középső legélesebb fogára, és teljes csendre. |
-Nem, persze, hogy nem zavar. De ha megbocsátod, akkor neki is látnék. Ha annyira finom, mint amilyennek kinéz, akkor megfőztél.*mosolyog, miközben nekilát a mennyei éteknek. Éhes, de azért tisztában van az illemmel, tehát nem tömi magába az ételt lapátszámra, haenm illedelmesen, kicsiny falatokban veszi magához. Rendkívül ügyesen kezeli a kést és a villát.*
-Hát ez tényleg nagyon jó! *dicséri a sárkányszeflint két falat között.*
-Tényleg jól tudsz főzni. Jól járt veled a feleséged. |
Garret egy félmosollyal jutalmazza a lány dícsérő szavait, majd feláll, és nyújtózik egyet:
- Mindjárt itt leszek, meglásd, véleményem szerint legalább olyan jó szakács vagyok, mint amilyen harcos - aztán hátrasétál a konyhába. Kis idő elteltével kezében két teli tányérral tér vissza. A tálakon ínycsiklandozóan gőzölög két-két szelet Sárkányszeflin, áfonyalekvárral leöntve. Garret leteszi az egyik tányért alány elé, majd visszaül - de ezúttal Ysabel mellé, nem vele szembe. Kicsit zavartabban mosolyog - Remélem, nem bánod, ha melléd ülök. Jó étvágyat!Remélem, ízlik a főztöm! |
| DoF értetlenül felnéz arra a kis mu...ööö...izé.nem érti a szitut,miért néz rá csunyán?jó jó igaz máshogy nemtud.azzal visszafordul a lapokhoz. |
| -Énnekem egy karavánom van. Külömböző varázsitalokat, és tekercseket árulok. Én elvagyok a törpékkel, de ez. Kicsit viccelődtem, ő meg erre azt hiszi hülye vagyok- mondja, majd mérgesen a törpre néz. |
Surr valami misztikus ok folytán az elhangzottakon vigyorogni kezd, így szembe ötlő a törp és az ork mosolyában a külömbség: míg Dof hegyes fogaival gonoszul vigyorog, addig a zöld bőrű gyomorremegtetően "szépséges" vigyora szelíd, és leginkább nagy, tömpe, penészes színű agyarakkal történik.
-Na de mostmár tényleg áruld el, hogy honnan vagy ilyen ismerős nekem? -fordul ismét L3csóhoz. |
Ödv Halbrin!
Mi járatban errefelé? Ritkán látni gnómokat a környéken.. Eleresztett egy oldalpillantást a törp felé, és megjegyezte : Látom nem kedveled a törpöket... Vagy csak az éles fogú, gonosz nézésűeket nem? |
A gnóm, nem érzi jól magát egyedül, nem tetszik neki a törp gonosz nézése. Inkább, az ork mellé rohan, majd ott jól kihúzza magát.
- Üdv, az én nevem Halbrin-köszön Lecsónak. |
-Háromszááz év.. -elmélkedik az ork, bár nyílván nem láthat el eme idő tartam végére a maga eszével.
-Jómagam csak huszonkettedik életévem taposom. Mi orkok más népekhez képest rövid életűek vagyunk.. leginkább heves vérmérsékletünknek köszönhetően -teszi hozzá vigyorogva- Ám mondja már meg nekem hogy honnan olyan ismerős nekem. A bal szemem tenném rá, hogy valahol már találkoztunk! |
A napi meditálása után L3cso a fél-ork-ember-tünde-törp mágus arra eszmélt, hogy egy rettentően magas alak tornyosul felé. Majd emlékfoszlányok jutottak az eszébe, melyek szerint ez a vitéz ork (ugyanis még varázslat nélkül is felismeri az orkokat, kiknek ismertetőjele hogy háromszáz fontnyi testszaguk mellett százhatvan (160) centiméterrel magasodnak a föld felé) megmentette annak idején az életét, egy rendkívül hatásos mozdulattal...
Üdvözlégy szerény fogadónkban Sebesen Surranó Sötételf Suriken!
A nevem Lassan Lopakodó Lecsovics L3cso, az egyetlen megmaradt fél ork-ember-tünde-törpe elf varázsló, aki már vagy háromszáz éve őrzi a gyengék és a szegények becsületét ismeretlen varázserejével.
Álok szolgálatára ork uram!
-Miután kezet ráztak L3csonak el kellett végeznie egy gyógyító varázslatot, darabokra tőrt keze megjavítása végett |
Az ork előtt oly gyors léptékben haladnak az események, hogy alig bírja szemmel követni. L3csó megjelenésekor megörül, hiszen már rég kezet akart rázni egy fél-elf-ork-és istentudja milyen barbár kalandozó rejtett varázslóval, aki most már nem rejtőzködik. Jót mosolyogna a tudatmódosító varázslaton, mert rá nem hatott, de nem teszi, mert nem tudja hogy varázsoltak rá. Azon egyszerű oknál fogva nem hatott az orkra a varázs, mert azt nagyobb rövid távú memóriával rendelkező lényekre szabták ) Feltűnik neki az alacsony, de izmos nő, aki belép az ajtón. Eddig nem csak harcban találkozott emberi nővel, és a belépőt sem találja ellenszenvesnek. El is határozza, hogy majd beszélget vele, de előtte halasztást nem tűrő dolga van...
-Ez nyílván törpének néz -böki meg ujdonsült barátja vállát, amikor hallja DoF replikáját- most bocsáss meg, de kezet szeretnék szorítani azzal a fehér ruhás alakkal ott -szól, majd felé veszi az irányt.
-Sebesen Surranó Sötételf Suriken vagyok! -huzza ki magát büszkén, és kezet nyújt. Bár biztos maga sem tudja miért akar a ruhaügyileg modernizálódott fogadós segéddel beszélgetni, nyílván valami az agya számára érdekes dolgot vél felfedezni az alakban. |
| Denisa elvigyorodik, és miután felvette a siskját, egy marék érmet dob az asztalra. - Egyszer kalandoztam együtt törpékkel, mindig ez volt az esti műsor. - Hörpint egyet a söréből, észreveszi az elf pincér sóvár pillantását. - Miért nem iszik, ha egyszer szomjas? Nem értem én ezt... |
-Az a ronda törpe, azt hisz ő, a legszebb. Ocsmány törpe!-mondja azorknak, majd a hátára csap.
-Igaz barátom. |
| Beszálhatsz,ismered a vöröshegyi koponyazúzóst?ja van pénzed? |
*Az étel megemlítésére azonnal öszefutott szájában a nyál.*
-Most, hogy mondod, valóban igencsak megéheztem. De eléggé meglep, hogy jártas vagy a konyhaművészetben. Kevés férfi, főleg harcos mondhatja el magáról ugyanezt. És mondd, csak mire is gondoltál? Mi az, amit hamar össze tudnál ütni?*kérdezi, miközben egyre éhesebnek érzi magát.* |
| Alacsony, de izmos nő lép be az ajtón. Fekete haját összekötve hordja, ruhái egyszerűek, tiszták. Odalép a pulthoz, és egy drúnagorburgert kér áfonyaszörppel a fehér ruhás pincértől. Majd keres egy helyet az egyik sarokban, és csendben hallgatja a taverna zsinatolását. Kék szeme végigfut az ivóban tartózkodókon, és egy pillanatra megáll a pultnál iszogató orkon. Eddig még csak harcban találkozott orkkal, de az ismeretlen nem tünik ellenszenvesnek, sörébe temetkezve hallgatja a mellette ülő gnóm fickó kuncogását. A távolabbi asztalnál a csapos egy fiatal tündének udvarol, láthatóan sikerrel. Eggyel arrébb egy törpe kártyázik magában. "Furcsa vendégek egy furcsa helyen", összegzi magában vigyorogva. "Tetszik." Hamarosan elunja a nézelődést, és - ezúttal törpesörrel felszerelkezve - becélozza a törpe asztalát. "Denisa vagyok"- mutatkozik be. "Beszállhatok a partiba?" |
Garret rosszallón húzza össze a szemöldökét:
- Ugyan már, Ysabel, ne beszélj ilyesmit. Nagyon szívesen venném, ha csatlakoznál hozzám. Végre nem csak a szörnyek rút fejét láthatom a nap 24 órájában, hanem egy lélegzetelállítóan szép leányzót is - majd kacsint egyet - Nem vagy éhes? Szívesen összeütök valamit, ha kérsz. |
-Hö,nem csak mutáns hanem pantomimes is-morogja DoF,azzal kihúzza magát-höhö utánozott,biztos a példaképének tekint,höhö...
ekkor"lép be"a fogadóba L3cso.miután elcsendesednek a kedélyek DoF rendel az új ruhás félorkhippivarázslópincértöl egy sőrt,meg esetleg amit szerény személye esetleg fogyasztana. |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
