| [ új fonal ]
Vézna fiúcska lépeget be a fogadóba, első pillanatban meglehet róla állapítani, hogy nincstelen. Szakadt ruházatába mélyen beleitta magát a kosz, s kócos haja rakoncátlanul lóg a szemébe. Halkan köszön amikor belép és leül a pulthoz.
Pici erszényt kaparász ki a zsebéből amiből 1etlen ezüstpénz gurul ki. Minden vagyona.
-Elnézést ebből lehet kapni valamit ?
kérdezi a maga félénk hangján s várja a nemleges választ mint eddig mindenhol. Nagyjából 10 év körüli lehet... |
A tündér szépen lassan követni kezdi a barbárt. Nagyon furcsa szagot érez, valami büdös. Nagyon elbódítja ez a szag és neki is megy néhány embernek,de még mindig követi a barbárt....
Bocsánat |
| A tündér szépen lassan követni kezdi a barbárt. Nagyon furcsa érzés fogja el, valami büdös. Nagyon elbódítja ez a szag és neki is megy néhány embernek,de még mindig követi a barbárt.... |
| A barbárnak is feltűnik a tömött erszényű figura. Botor dolog ilyen nyíltan mutogatni a vagyonát valakinek, hacsak nem sietős a dolga, ill. biztosan nem tudja, hogy biztonságban tudhatja. Ebben a közegben pedig csak a törzsvendégek érezhetik ezt. Ezért int a többieknek, és legjobb tudása szerint követni kezdi az idegent. Elvegyülve a forgatagban. |
| Kis csapat oda ért a félre eső kocsmába, alaposan körül néznek, de hogy ne legyen feltűnő rendelnek is... Bárd ép végig nézte rá kiszabott részt és most italát kortyolgatja, mikor egy "fura" fazont lát kaját venni és egy elég teletömöt erszényből fizet, rögtön megkeresi a tündér lányt és személy leírást ad neki, mert hátha ez az ember az az ember...(mivel az lesz gyorsan fizetünk remélhetőleg) |
Bárd várva az indulásra maga elé bámult, és mire felocsudot már senki nem volt sehol, aki a tolvaj vadászatra jelentkezett.
- A **** - káromkodott egy jó cifrát, a mellette ülök csodálkozva nézhettek rá mert nem hitték volna hogy ilyen re képes a egy bárd - Mit néztek? itt hagytak azok - mondta majd rögtön felállt és elindult kifelé, útközben csapos felé intet - Fontos ügyem van városban, de lehet mire vissza érek legyen kaja- majd kirontott a tavernából és szemeivel fürkészni kezdte a tájat, feltünik neki egy viskó rögtön elindul feléje. Férfi megérzései azt sugják hogy arra kell mennie, tény rosszabb mint a női megérzések , de azért megérzés... |
A tündér ezt látva lassan felemelkedik és ellép a törpelány mellől. Lassan bemegy az ajtón. Mikor már a lépcső alatt van látja h a barbár szenved azzal mágikus farkassal. A tündér felordít a barbárnak aki már majdnem vért izzad.
-Ugorj le-mondja újjolt erővel mintha nem is történt volna semmi,majd folytatja- itt lenn majd elintézem.
A barbár a fejét vesztve ugrik le a lépcsőről. Mikor leér a farkas röpül utánna és majdnem el is kapja de valami odaszegezi a falhoz. Egy kis varázstőr volt az amely megmentette a barbár életét. Ezeket látván a többiek is odasietnek villámgyorsan. A farkas mikor az utolsó leheletét is kilehelte, a tündér odamegy hozzá és kirántja a tőr, de a farkas még mindig a falon csüng. |
Donnia elhajol a tőr elől, de nem fut tovább a tolvaj után. Megpillant egy szürke köpenyes férfit,aki sokkal jobban érdekli. Elrakja fegyvereit,aztán odamegy hozzá.
-Megvan,amit kértél.-mondja halkan,hogy csak a férfi hallja.Szétnéz,aztán mikor megbizonyosodik róla,hogy senki nem figyel, az előtte álló kezébe nyom egy apró dobozkát. Az gyorsan belenéz,majd elteszi.
-Jó munkát végeztél.-szól elismerően.*Bár annyi pénzért ezt el is vártam*gondolja.
-Most mennem kell ,de ha szükséged van rám,tudod,hol találsz.-azzal hátat fordít a férfinek,gyorsan visszatér a tolvaj szállásához. Először a tündért és a törpelányt látja meg.
-Sajnos elmenekült.-mondja a sajnálat legkisebb jele nélkül.A bentről kiszűrődő zajokból arra következtet,hogy a barbár még mindig küzd a kutyával,de nem megy be. |
A farkaskutya hősiesen küzd a barbár ellen lejjebb és lejjeb terelve azt. Éles fogai és karmai eléggé vészjóslóak...
Tolvajunk sem teljesen őrült, mikor megérzi az ostort a lábán és becsapódik a padlón első dolga tőrt dobni a nő felé. Leginkább váll irányába.
Ha elhajol, akkor a tolvaj eltűnik az egyik utcában ha nem hajol el a tőr a vállába fúródik s elég komoly fájdalmakat idéz elő. S akkor mégtöbb lehetősége lesz futni... |
| Hála ösztöneinek, Vándor az arca elé kapja fegyverét. Ennek köszönhette,hogy a fenevad állkapcsai a fegyverén csattantak. És nem az arcát tépték cafatokra. De még így is, a lendülettől a szemközti falnak csapódott. Tapasztalt harcosként tudta, hogy ellenfele ismét támadásba lendül. Így féltérdre ereszkedett, és egy köríves mozdulattal meglódította pallosát. Érzte a becsapódás erejét, és tudta, hogy célba talált. Ám a következő pillanatban éles fájdalom hasított oldalába. Ellenfele sértetlenül támadt rá, és ádáz küzdelemben a lépcső felé terelte őt. Átkozott mágia! Dühöngött magában, és védekezésre kényszerülve hátrálni kezdett a bejárat felé. Remélve, hogy valaki odalenn konyít a mágikus lények elleni harchoz. És a segítségére siet. |
A tündér-e szavakat hallva feláll és kimegy a törpelánnyal gyorsan a házból mikor kiértek rögtön arrébmentek.
/ Nincs tolvajunk egy hétig, h mi legyen továbbra is beszéljük meg a tavernához intézett kérdésk fórumban/ |
| A tolvaj elkezdett menekülni az ablakpn át de ne aggódj, mert már mentek is elébe. Fent pedig egy vérszomjas farkassal hadakoznak. Gyere, menjünk ki ebből a házból. Rosszt sejtek.-mondta a tündérnek és talpra segítette. |
A tünér lassan feléled és kinyitja a szemét. Látja h ott ül fölötte a törpelány és rögtön tudja h ő segíett feléledni.
-köszönöm-mondja hálásan. Ezt kimondva látja h illetve hallja mi történik.
Mi történt,míg én aludtam-kérdi meglepően kedvesen és lágyan a történtek után. |
A törpelány is segíteni akar, de fontosabbnak látja, hogy a tündért felélessze. Hátha valami bűbáj áldozata lett. Kiveszi a fénylő piros követ a zsebéből, kezébe veszi, majd mormol valamit, hogy senki se lássa. A tündér lassacskán magához tér, úgy néz ki nincs baja. a törpeleány tudja, hogy itt mágia van a levegőben, ám mélyen hallgat.
-Jól vagy? -kérdezi a tüdért. -Kicsit sápadt vagy még de helyrejössz. |
| Donnia hallja a zajokat,de inkább az egérutat akarja lezárni, a segítségadás amúgy sem szokása.Kicsit későn jutott eszébe,de a férfi csak most ereszkedik le.De még csak fel sem tud gyorsulni igazán,mikor a drow lány beéri. Korbácsa a férfi lába köré tekeredik. Egy erőteljes rántás,és a kis tolvaj a földre kerül. A sötételf másik kezében már ott a görbe kard,ha esetleg a menekülőnek még lenne kedve harcolni. |
a sötét és bűzlő szoba hátsó ablaka ekkor felhúzódik, s egy alak világít be.
Mert ez egy zsiványtanya s mint tolvajunk és még néhányan itt gyűjtik a zsákmányt beszélnek meg akciókat s itt élnek, de úgylátszik valami nincs rendjében... A lámpafényél már látja a barbárt... Nemtetszik tolvajunknak:
Aki kb másfél méternél kicsivel magasabb világosbőrű, patkányarcú éjfekete hajjal megáldott bűnronda fiatalember.
Ő a tolvaj. S a közeledő lény Buksi a házörző farkas kutya..
A tetemek az ő művei.. meg az áldozatoké akiket feláldoztak a bűn istenének.
Bátor tolvajunk felül a párkányra s elkiáltja magát.:
-Tépd szét a bengát!
Ő maga pedig szépen leereszkedik a kötelén és futásnak ered. |
| Vándor nem érti, hogy hogyan tudnak így viszolyogni egy kis bűztől. De nem is elmélkedik ezen túl sokat. megindul felfelé, arcát eltakarva. Hátha mégis akad valami érdekes odafönn. A lépcső maradványai vészesen nyikordulnak meg súlya alatt, s néha egy-egy darabka el is válik régi helyéről. A rövid, ám annál idegesítőbb lépcsőzés után, eléri a fenti helység ajtaját. Távolról nézegeti a kilincset, ám erőt véve magán megérinti azt. Eredendően viszolyog a mágiától, és amikor tenyere megérinti azt, már tudja, hogy valami nincs rendben! Minden erejére szüksége van ahhoz, hogy be tudja nyomni a sokat szenvedet bejárat maradványát. Odabentről orfacsaró bűz árad, s azon kevés fénynél, ami a bedeszkázott ablakból árad bomlásnak indult tetemek láthatók. Kísérteties borzongásba burkolózva. Ekkor pillantja meg, a felé közeledő ismeretlen valamit. Ösztönösen fegyvere felé kap, és várja az elkerülhetetlent. |
A tündér mindent hallot ami körülötte zajlott, de beszélni még nem tudott. Lassan érezte h kezd jobban lenni majd megszólalt.
-Hát persze h nem nőnek való hey az ott fönt-mondta erőtlenül.Büdös volt-folyatta- iszonyatos bűz van odafent mondta majd ránézett a törpelányra,majd ezt mondta-köszönöm. Lassan felült és figyelte a barbárokat h mikor indulnak.
-De ha nem akartok menni nem kell.-mondta mély lélegzetet véve,majd folytatja- de ha mégis felmentek ajánlatos az arcotok köré egy kendőt kötni-mondta majd visszafeküdt a. A két barbár a ruhájukból egy picinyke darabot letépve elindul a lépcső felé.
Mikor a lépcsőhöz értek a szokásos érmefeldobással elakarják dönteni hogy melyikük menjen fel.
Mikor már eldöntötték a hogy ki merészkedjen fel, a tündér hirtelen feláll és erőtlenül ezt mondja-ha megfogadjátok a tanácsom akkor ketten menjetek fel mert ha egyenként indultok neki "kalandnak" akkor úgy fogtok lehullani mint én-fejezte be a mondatát majd ismét elájul és odaesik a törpelány mellé ismét. |
A törpelány odarohant hozzá és megpróbálta élesztgetni. Csak nem sikerült. Aztán negyed óra múlva kezdett magához térni a tündér?
-Mi történt?- kérdezte a törpe. De választ nem kapott. A tündér még nem volt képes beszélni.
A törpelánynak volt egy sejtése mivel áll szemben, de mélyen hallgatott róla. Ismét a zsebébe nyúlt, ahogy az úton többször is.
- valaki menjen fel és nézze meg, de csak óvatosan.Bármi lehet odafent! Nem nőknek való feladat ez.- nézett a barbárokra kérdőn. |
A tündér miután belépett halkan elindul a lépcső felé. Látja h roskadt és repedezik, inkább óvatosan felmegy a korláton. Mikor felér hallja h van bent valaki.
-Hé srácok itt vannak fent-mondja halkan. Megpróbál belesni a kulcslyukon, de látja h elvan takarva. Lenyomja a kilincset és sikerül kinyitnia résnyire. Ahogy kinyitotta rögtön vissza is csukta és leesett a lépcsőről óriási zajt csapva. Ahogy leért a földre elájult. |
| Egy vállrándítás kíséretében a többiek után indul. A barbár gyorsan cselekszik, de ő amúgy sem akar sem hősködni ,sem bajba keveredni ,ezért előreenged mindenkit,aki Vándor után akar menni. Inkább megfigyeli a többiek viselkedését,ami hasznos lehet még a későbbiekben. |
A barbár eddig nem szólt egy szót sem. Ám amint elindultak a városba tolvajnézőbe, furcsa érzés vett erőt rajta. Hogyan ismerik fel azt az átkozottat? Szinte semit nem tudnak róla! Ahogy elértek a kis házikóhoz megszólalt.
-Nem úgy néz ki, mintha lakná valaki! S hogy nyomatékot adjon felvetésének, egyetlen lábmozdulattal berúgja az amúgy sem túl biztos bejáratot. -Nos, lehet kutakodni! Szólítja fel kalandozó társait, és elsőnek lép be. |
A város felé sétálva a törpelány meglát egy kis viskót.
-Szerintem nem lakik itt senki. Mi lenne ha benéznénk?- kérdezte a többiektől.
A viskónak nádból volt a fedele, egy kémény volt rajta. néhány ablaka be volt törve, az ajtó is már igencsak megkopott. Semmilyen név nem állt rajta. -Ide vagy betörtek, vagy meghalt bent valaki már rég.- gondolta magában.
- Ha bemegyünk készüljünk fel mindenre. Ki tudja mi lehet odabent.- mondt aa többieknek és nézte a kis házikót. |
| A tündér rögtön ment utána, mert ő szeretné elkapni a tolvaját.Ahogy ő elindul, a többiek is szépen lassan elindulnak. Örül neki hogy jönnek ,bár lassan.-gondolja magában-de legalább jönnek . |
A törpeleány hátranézett. látta, hogy nem túl nagy az egyetértés, mindenki lecövekelt.
-Mentem én már máskor is egyedül- gondolta. Bár egy próbát még megér.
-Jön valaki velem a városba?- kurjantotta el magát a testes törpe. Ezzel a lendülettel megfordult és balalgott tovább. |
| /oké, csak aktiválni kéne magunkat,mert tolvajunk lassan elmegy,de sztem ebből egy nagyszabásúklandot is lehetne csinálni/ |
A csapos csak úgy kutyafuttában méri végig az új régieket, vagy a régi újakat, aztán teljesíti csaposi kötelezettségeit, és bőven méri az ételt-italt.
*** Bocsi, csak a munka és egyéb elfoglaltságok (pl. asszony  ) miatt nagyon ritkán tudok feljönni a fórumra. Megpróbálok olyan gyakran írni, amilyen gyakran csak tudok!*** |
| /Ideje lenne aktiválni magatokat. Naponta 1-2 sor nem sok/ |
A Tündér kilép a kocsmából a a sör után.
-Na induljunk-mondja-valami furcsa érzés fogott meg. Eleget álldogáltunk itt. Valami azt súgja sietnünk kell.
És elindullnak a piac felé a belvárosba. |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932
Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.
A fórumban történő hozzászólások valóságtartalmáért, minőségéért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
|
